A terület 19. századi beépülése során a különböző méretű telkeken lakó és ipari funkciók vegyesen létesültek – ez az ún. "Kreuzberger Mischung": az utcafronton lakóépület, földszintjén kereskedelmi funkcióval, üzletportál lábazattal, az udvarban pedig valamilyen könnyűipar: kisüzem, manufaktúra kapott helyet. 

Cél volt a Kupfergraben csatorna mellett egy olyan modern galéria emelése, amely bár magáévá teszi, de nem ismétli a múltat.

A ház a korábban itt állt épület kontúrjait tartja, szobrászati minőségű tömegformálással. A homlokzat téglaburklatú, kő kiváltókkal.

A klasszikus és reneszánsz elemeket kombináló épület sokak szerint Berlin legcsodálatosabbika, ma európa egyik legfontosabb nemzetközi kortársművészeti kiállító- és rendezvényközpontja. 1881-ben Iparművészeti Múzeumként épült a bauhaus-alapító Walter Gropius nagybátyja, Martin Gropius tervei alapján.

Ez az épületszárnyak és udvarok alkotta labirintus az ilyen épülettípusok egyik legszebb megmaradt példája – Berlin háború előtti arcát mutatja meg. Az utcai oldalon irodák, míg az udvarokban kisebb műhelyek vannak, fönt és a hátsó szinteken lakások.

Egy kis képdömping Joseph Paul Kleihues munkáiból. Kleihues a '84-es IBA (Internationale Bauaustellung) egyik vezetője volt, hozzá köthető az ötvenes-hetvenes évek drasztikusabb gyakorlatával szemben megfogalmazott "kritikai rekonstrukció" elmélete, ami nagyban meghatározta Berlin ma látható arculatát.

A korábbi bejegyzéseink közt szereplő Hamburger Bahnhofot is ő újította fel.

...azaz Deutsches Historisches Museum, a Louvre üvegpiramisát is jegyző Pei alkotása.
"A drámai hatású, üvegfalú csigalépcsőjével az új szárny éles kontrasztban áll szomszédaival, a neoklasszikus Altes Museummal és a Neue Wachéval."

Az egyesítés után Santiago Calatravának több munkája is volt Berlinben - ebből kettő valósult meg, három csak terv maradt. Ezek fontossága az építész számára nem csak az interjúkból, publikációkból derül ki, de abból is, hogy berlini terveinek külön albumot szentelt: Calatrava Berlin: Five Projects.

A szovjet csapatok Berlin bevételekor a Reichstag elfoglalását jelképi erejűnek élték meg. A Szovjetunióban soha nem ment feledésbe a dicsőség, hogy a már-már vesztes háborút megfordítva eljutottak az ellenséges birodalom szívéig, s a Reichstag falaira felírták a neveiket.
Forrás: A Wang folyó versei blog, Hundt Péter küldeménye, köszönjük!

Eddig sem volt egyszerű története Lakner Antal hegyének, most meg aztán olyan, mintha már nem is az övé lenne a Bundesberg. Az ötlet még az előző évezred végén született, egy berlini kiállítás apropóján (1999): kéne egy hegy a Reichstag mellé, mégpedig jó magas, csupa hulladékból.

A Berlini Szabadegyetem épülete korának jellegzetes, progresszív lenyomata: a várost modellező, középpont nélküli háló - a hatvanas-hetvenes évek optimista politikai légkörét továbbgondolóan - a demokratikus berendezkedés, a szabadság, a szabad használat megjelenítője is.

Az utazásunk kezdő- és végpontja a Ferihegy 1 terminál, amivel közelebbről is megismerkedünk, de előtte egy bekezdés az utazás tudnivalóiról, paramétereiről:

A szükséges információk, amiket az EasyJet adott meg az online check-in megkezdése előtt, a következők:

1988-ban, negyedszázados vita után építészeti tervpályázatot írtak ki a Berlin Múzeum bővítésére, a városi zsidó közösség történetének bemutatására.
A pályázatot Daniel Libeskind terve nyerte - az épület tulajdonképpen a Berlin Múzeum barokk épületének bővítménye, megközelítése is azon keresztül, egy föld alatti alagúton lehetséges.

>> a térképünkön itt;

A terv három fő gondolat köré épül:

Berlin központjában a „kritikai rekonstrukció” egyik fontos munkája a Leipziger Platz visszaépítése. A csatlakozó Potsdamer Platz-cal egyetemben az elmúlt két évszázadban a legelevenebben fejlődő csomópont volt Németország fővárosának történetében. Aztán a háború pusztításai után elhagyatott, aláaknázott területté vált, a fal két vonala közti „halálzónává”.

A Lámpaemberkék az NDK közlekedési lámpák kis kalapos figurái. Az újraegyesítés után lecserélték a nyugat semleges figuráira, időközben azonban Ampelmännchen nagyon népszerű lett, így visszaállították. Szuvenírboltokban gyakorlatilag minden elképzehető formában és terméken megtalálható.

A "Ringsiedlung" a Siemensstadtban egy új lakótelep-típus kialakulását alapozta meg, ahol - ellentétben a britzi, zehlendorfi nagy telepekkel - a többszintes épületekben csak lakások vannak. A progresszív építészegyesület, a Ring (innen a telep elnevezése) tagjait, mint Forbat és Henning esetében, Martin Wagner városépítési tanácsos hívta meg a telep tervezésére.

Az újraegyesítés után a Reichstag fontos eleme lett a német identitásnak, a demokráciával való viszony kifejezésének (lásd az AR cikkét!), az erről való gondolkodásnak, így természetesen kapott fontos szerepet az emberek hétköznapi demokrácia-képének, ország- és önképének kialakításában, de a legkülönbözőbb képzőművészeti ágak is nagy örömmel találtak rá. 

Német építész, festő, formatervező és tipográfus, a modern ipari építészet egyik atyja. A Werkbund egyik alapítója, majd szinte az AEG "házitervezőjévé" válik, a Corporate Design (arculatervezés) alapjai hozzá köthetőek. Dolgozott az irodájában Walter Gropius, Ludwig Mies van der Rohe és Le Corbusier is.

A Sauerbruch Hutton építészirodát Matthias Sauerbruch (Konstanz, DE) és Louisa Hutton (Norwich, UK) alapította 1989-ben. A londoni Architectural Association (AA) építésziskolájában tanultak majd tanítottak együtt 1984 és 1990 között.

A cég alapítása előtt Hutton a brutalista Peter Smithsonnal dolgozott együtt, Sauerbach pedig Rem Koolhaas OMA nevű irodájában. Munkáikra jellemző az intenzív színhasználat, a környezet változásaira reagáló felületek és finom, íves vonalvezetés.