Eddig sem volt egyszerű története Lakner Antal hegyének, most meg aztán olyan, mintha már nem is az övé lenne a Bundesberg. Az ötlet még az előző évezred végén született, egy berlini kiállítás apropóján (1999): kéne egy hegy a Reichstag mellé, mégpedig jó magas, csupa hulladékból.
Bundesberg animáció, 2005 (3Gstudio):
Lakner később átdolgozta a koncepciót, komplex hulladékfeldolgozási tervet készített, a helyszínt pedig áthelyezte a lassan használaton kívül kerülő, komoly történelmi múlttal rendelkező Tempelhof repülőtér területére. Tempelhofra tényleg jobban illett a gondosan megszerkesztett, és immár különböző lakó- és rekreációs funkciókkal – sípálya, hegyi tó, hegymászófal – kibővített, ezer méter magas hegy; a projektet többször bemutatták Berlinben is.
- Az ezer méter magas hegy megváltoztatná a szélirányt - magyarázta 2002 szeptemberében a Bundesberg-projekt első berlini kiállításán a döbbent látogatóknak Lakner. Mesélte, hogyan illeszkedne a monstrum az akkor még használatos tempelhofi repülőtér helyére, és abba is beavatott minden kíváncsiskodót, hogy ha ekkora tömegű föld talán szét is csúszna, ő a gátépítéseknél bevált térbeli csillag alakzatba préselné a gyűlő hulladékot. A stabilan egymásba illeszthető szemétcsillagokat aztán külsőleg bevonná földdel és parkosítaná.
Kedvenceként azt a jelentet tartotta számon, amikor négy évvel ezelőtt, a berlini képzőművészeti vásáron magával a berlini polgármesterrel rázott kezet Berlin műanyag dombortérképe fölött, amelyen a képzeletbeli hegy, mint létező topográfiai egység magasodott.
Az ironikus projektet tehát valóban komolyan lehet venni, jól illeszkedik Lakner életművének fiktív vonulatába, úgy ahogy van, kerek egész.
The Berg, Jakob Tigges
Ha lehet, most még egy kicsit kerekebb lett a kelleténél. Történt ugyanis, hogy a Berlini Szenátus – miután a továbbüzemelést célul kitűző népszavazás, ha szorosan is, de elbukott – pályázatot írt ki a Tempelhof repülőtér hasznosítására. A pályázatra beérkezett tervek között voltak komolyak és humorosak, de egy sem keltette fel annyira a média figyelmét, mint egy berlini építész, Jakob Tigges pályaműve. Ahogy az a Süddeutsche Zeitungtól kezdve a Spiegelen át egészen a Tagesspiegelig mindenütt nagy terjedelemben megjelent, Tigges egy ezer méter magas hegyet tervezett, sípályával, hegyi tóval és hegymászófallal, munkájának a „The Berg” nevet adta.
Ha a képeket összevetjük, a német építész terve valóban szinte minden elemében kísértetiesen emlékeztet Lakner Bundesbergjére, ráadásul a véletlenek elképesztő összejátszása kellene ahhoz, hogy két embernek egymástól függetlenül egy ezer méter magas hegy jusson az eszébe Tempelhofról. Tigges tréfás projektje viszont Laknerével ellentétben futótűzként terjedt a német sajtóban, majd az interneten, sőt a magyar internetes felületeken is folyamatosan mint rendkívül eredeti német projekt kapott nyilvánosságot, annak ellenére, hogy itt is, ott is több kommentező reflektált a meglepő hasonlóságra. A Facebookon időközben külön oldala van „Jakob Tigges hegyének”, a rajongók oda küldik be rajongó rajzaikat.
A Berlini Műszaki Egyetem építészeti karának - saját irodát is fenntartó - oktatója vágyakat ébresztő, az agyakat megmozgató, provokatív ötletben gondolkodott, s így született meg az 1071 méter magas, elvben síelésre is alkalmas "alpesi táj". Tigges leszögezte: nem ismerte sem Lakner Antalt, sem az ő "Bundesberg" projektjét. A The Berghez pozitív és negatív referenciaként Bruno Taut (1880-1938) a világ átépítését az Alpokkal kezdő utópiája, a Hamburgi Filharmónia, illetve a Dubaiba tervezett gigantikus beruházások szolgáltak. Berlini egyetemi hallgatóival évek óta kísérleteznek mesterséges hegyekkel. Emlékeztetett rá, a neves rotterdami építésziroda, az MVRDV több hegyprojekttel előrukkolt már.
Akkor hát mi ebből a tanulság? Először is kicsit olyan a történet, mint sok magyar feltaláló szomorú sztorija; ezt a vonalat jól ismerjük. Azután megmutatja azt is, milyen komoly esélyt kap a hírnévre az, aki jókor van jó helyen. Harmadrészt rámutat arra, milyen furcsa és szinte már klasszikus minta szerint merül fel újra meg újra az eredetiség és a művészi szabadalom kérdése egy olyan korban, amelynek vizuális alapjait a szimulakrum és a kópia képezi. Végül pedig átértékelteti velünk a koincidencia fogalmát…
>>> a térképünkön itt.
* * *
a szöveg két cikk összeollózásával született:
- "Jakob Tigges" hegye - tranzit.blog.hu, 2009. április;
- Hegymenet - Népszabadság, 2009. június;
- Téreltérítés - Lakner Antal választható tárgya az Építészkaron;
The Berg:
- The Berg: The biggest artificial mountain in the world - ArchDaily, 2009. november;
