HTML

Berlin 2013

BerlinBicikli2013-190.jpg

Tanulmányi út - 2013, a BME Középülettervezési Tanszék és a Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány támogatásával.

Google térkép és útifüzet

Friss hozzászólások

Címkék

196x (2) 198x (1) 199x (6) 200x (4) 201x (6) adminisztratív (2) aeg (2) aeon flux (1) alexanderplatz (2) alvaro siza (1) alvar aalto (1) architekturpreis (7) axel schultes (4) a berlini fal (12) baugruppe (3) bauhaus (2) berlini élet (24) Berlin 2013 (3) beton (2) bogota (1) daniel liebeskind (3) david chipperfield (3) dla 2011 (2) egyetem (1) együttműködés (8) élményeink (9) emlékezet (19) étel-ital (1) felújítás (1) film (19) fordítógép (1) fotó (5) georg candilis (1) gerkan marg und partner (6) gnädinger architekten (1) grafika (1) guide (7) hans kollhoff (4) heinz tesar (1) honlaphasználat (2) hsh architects (2) iba (2) ideiglenes (5) infobox (3) interbau (4) interjú (3) ipari (3) iparművészet (1) irodaház (1) iskola (1) i m pei (1) joseph paul kleihues (3) keletberlin (9) képzőművészet (17) kiállítás (7) kimaradt épületek (20) könyv (7) könyvtár (2) kortárs (55) közlekedés (13) közösségi (1) köztér (10) kreuzberg (5) kvíz (1) lakóház (21) leipziger platz (1) le corbusier (2) lola rennt (2) magyarország (5) Max Dudler (1) modernizmus (12) múzeum (15) nácizmus (8) nagykövetség (3) német egység (2) nyugat berlin (4) olvasnivalók (12) panel (1) panoráma (1) pariser platz (1) park (6) peter eisenman (2) peter zumthor (1) pink floyd (1) politika (3) reichstag (7) rem koolhaas (1) renzo piano (1) rosenthaler platz (1) santiago calatrava (1) sauerbruch hutton (4) schloss (1) sir norman foster (3) sport (8) szakrális (5) szavazás (2) térkép (6) terv (1) tom tykwer (4) topographie des terrors (1) történet (22) történeti térkép (2) ursula wilms (1) utazás szállás (5) utca (6) utóélet (11) város (12) vasút (1) víz (3) wiki (1) workshop (1) zene (7) zsidó (7) zsidóság (1) zvi hecker (1) Címkefelhő

2010 október: Húszéves a német egység (Magyar Narancs)

2010.10.20. 18:13 mB

Hosszú összeálítás a Magyar Narancs egyik októberi számának mellékletében, most már a neten is elérhető formátumban.

Érdemes végigolvasni, izgalmas, felfedeznivaló írások - alul némelyikből szemezgetek, illetve kimásoltam az egyesítés kronológiáját.

 


interjú:

[Nyugat-Németországban csak] '89 novemberében (...) jöttek rá, hogy az NDK nem életképes: a fal leomlása után továbbra is menekültek az emberek. Aztán pedig megjelent a szlogen: "Ha nem jön a nyugatnémet márka Kelet-Németországba, akkor mi megyünk Nyugat-Németországba!"

kislátószög

A nyolc portrét egy kilencedik, az ügynök dr. G. vallomása egészíti ki, aki a módszerek ismertetése után egyszerűen perverz titkosszolgálatnak nevezi a Stasit. "Nem osztályoztuk, csupán gyűjtöttük az adatokat. Teljesen értelmetlen dolgokat is."

történelmi glóbusz

A német egyesítés nem igazolta Mitterrand és Thatcher félelmeit. Berlin nem hajtotta igája alá a kelet-európai államokat, és nem áll fenn a veszélye a német revansizmus újraéledésének. Nem csak a németek szakítottak a baljóslatú múlttal. Megváltozott a nemzetközi rendszer is, mely körülvesz minket.

riport

Az újraegyesítés becsült költsége eddig 1300 és 1600 milliárd euró között mozog, és évente százmilliárd euróval nő. A hivatalos adatok viszont sokáig évi 18 milliárdról szóltak, a közkeletű vélemény szerint azért, hogy a nyugati társadalomnak megmaradjon az az érzése, hogy alig került nekik valamibe a német egység.

publicisztika

kelet + nyugat

A világvárosból mégis lett valami, csak nem úgy, ahogy a tőke érti. Valamiért csak idejön az a több mint nyolcmillió turista, akik tavaly, s akik idén várhatóan még többen lesznek. Úgy tűnik, mégis van, ami nem (csak) a pénzen múlik. Hanem azon a kulturális örökségen, ami a fejekben lakozik, s nem kevésbé azon a lendületen, amelyet az itt honos és ide tóduló fiatal értelmiség hordoz, a 130 ezer egyetemista, a szabadon lézengő művészek ezrei. A történelmi távlatból érkező kultúrán, amely Nyugat-Berlinben öröklődött tovább, és Kelet-Berlinben újjáéledt. Ez is tőke, de másként öncél.
Berlinben nem a látványos érdekes, hanem sokkal inkább, ami kicsiben, a mélyben zajlik. Nem a közép, hanem a sok elszórt pont, fénylő csillag a város térképegén.

 


Az egyesítés kronológiája:

1989. május 7. A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) helyhatósági választásain az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (SED) a szavazatok 96 százalékát kapja meg. Polgárjogi aktivisták tiltakozni kezdenek a nyilvánvaló választási csalás ellen. Ezzel hosszú hónapokig tartó tüntetési hullám veszi kezdetét.
1989. augusztus 19. A Sopron mellett megrendezett Páneurópai Piknik alatt 661 NDK-állampolgár szökik Ausztriába. Négy nappal később a magyar kormány engedélyt ad arra, hogy a Budapesten a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) nagykövetségen tartózkodó 117 keletnémet vöröskeresztes papírokkal Bécsbe utazhasson.
1989. szeptember 4. A lipcsei Nikolai-templomban tartott békeimát követően ezerötszáz résztvevővel megkezdődik az első lipcsei tüntetés. Ezután minden hétfőn több ezer résztvevő protestál, október 9-re már 70 ezren lesznek.
1989. szeptember 10. Magyarország megnyitja az osztrák határt a keletnémet menekültek előtt. Három napon belül 15 ezer NDK-állampolgár távozik itt Nyugatra.
1989. szeptember 30. Az NSZK prágai és varsói követségén meghúzódott hatezer NDK-állampolgárnak engedélyezik, hogy különvonatokkal Nyugat-Németországba utazhassanak.
1989. október 4. A tüntetők öszszetűznek a biztonsági erőkkel, amikor többen megpróbálnak feljutni a keletnémet menekülteket nyugatra szállító vonatra.
1989. október 7. Az NDK fennállásának negyvenedik évfordulója. Az ünnepi rendezvények tüntetésbe torkollnak. Kelet-Berlinben több sérültje lesz az erőszakos rendőri fellépésnek.
1989. október 18. Erich Honecker, a SED központi bizottságának főtitkára és az NDK államtanácsának elnöke lemond posztjáról. Utódja, Egon Krenz rögtön felveszi a kapcsolatot Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral.
1989. november 9. A pártvezetőség úgy dönt, hogy megnyitják a határt. A hírt Günter Schabowski vezető SED-politikus jelenti be, de tévesen. Azt kellett volna kihirdetnie, hogy másnap megnyílik a határ, helyette azt mondta, a rendelkezés azonnali hatállyal életbe lép. Ezrek indulnak el a határátkelőhelyek irányába, és véget ér a város 28 évig tartó kettéosztottsága.
1989. november 13. Hans Modrow lesz az új keletnémet miniszterelnök. Kerekasztal-tárgyalásokat javasol az ellenzékkel, de határozottan elzárkózik a két országrész újraegyesítésétől.
1989. december 1. Nyugati nyomásra törlik az alkotmányból az SED vezető szerepét, feloszlatják a párt milíciáját, a SED pedig nevéhez toldja a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) megnevezést. Elnöke a ma is aktív Gregor Gysi lesz.
1989. december 19. Helmut Kohl Drezdában Hans Modrow-val tárgyal. Sikerül megállapodniuk arról, hogy december 24-től vízummentes lesz a két ország közti közlekedés, de visszautasítja Modrow 15 milliárd márkás támogatási kérelmét. Helyette pénzügyi és gazdasági uniót ajánl.
1990. január 4. Kohl személyes találkozón meggyőzi az addig erősen gyanakvó Mitterrand francia elnököt arról, hogy a német újraegyesítésből nem Németország semlegessége vagy nagyhatalmi aspirációinak feléledése következik, hanem az európai integráció elmélyülése és kiszélesedése. Sokan ezt az egyezséget tekintik a maastrichti szerződés és az euró előzményének.
1990. február 10. Mihail Gorbacsov kijelenti, hogy a németek dolga, hogy eldöntsék, mikor és milyen úton egyesülnek.
1990. március 8. Az NDK kormánya felmenti a nemzetbiztonsági szolgálatok 109 ezer nem hivatalos munkatársát a szolgálat alól.
1990. március 14. A második világháború négy győztes hatalma és a két német állam megkezdik tárgyalásaikat a német újraegyesítés feltételeiről.
1990. március 18. Megtartják az első és utolsó szabad keletnémet választást. Nyer a CDU (40,8 százalék), őt követi az SPD (21,9) és a PDS (16,4). A részvételi arány 93 százalék.
1990. április 5. Sabine Bergmann-Pohl (CDU) lesz az államfő, Lothar de Maiziére (CDU) alakíthat kormányt. Törlik az alkotmánynak azt a részét, amely kimondja, hogy az NDK "a munkások és a parasztok szocialista állama".
1990. július 1. Életbe lép a gazdasági és pénzügyi unió. A keletnémetek már nyugati márkával a kezükben indulhatnak nyaralni.
1990. július 6. A két német állam elindítja a tárgyalásokat az egyesítési szerződésről. Ennek főbb pontjai: az NDK csatlakozik az NSZK-hoz, és ezzel a szövetségi alkotmány hatálya alá kerül. Berlin egyesül, és Németország fővárosa lesz. A szövetségi köztársaság átveszi az NDK vagyonát és adósságait.
1990. július 16. Gorbacsov és Kohl tárgyalásai lezárulnak. Megegyeznek, hogy a Szovjetunió engedélyezi az egyesült Németország NATO-tagságát, a szovjet csapatok pedig három éven belül kivonulnak az országból.
1990. július 22. A népi parlament dönt az 1952-ben eltörölt tartományi határok visszaállításáról. Azt is kimondja, hogy az október 14-i tartományi választásokon újra alkotmánnyal, jogi és közigazgatási hatáskörrel rendelkező tartományok lesznek keleten.
1990. augusztus 31. Wolfgang Schäuble szövetségi belügyminiszter és Günther Krause keletnémet államtitkár aláírják az egyesítési szerződést.
1990. szeptember 24. Az NDK kilép a Varsói Szerződésből.
1990. szeptember 28. A népi parlament utolsó plenáris ülésén heves vita alakul ki egy vizsgálat eredményéről, mely szerint számos képviselő és miniszter az állambiztonsági szolgálatok nem hivatalos munkatársa volt. Több politikusnak, aki fontos szerepet játszott az egyesítésben, ezzel véget ér a karrierje.
1990. október 2-3. Éjfélkor ünnepélyesen felvonják a berlini Reichstagra a német lobogót. Hivatalosan is véget ér az ország kettéosztottsága. Október 3-a ettől kezdve nemzeti ünnep.
1990. október 4. A Reichstagban összeül az első össznémet parlament, amelyet 144, a népi parlamentből delegált képviselővel egészítenek ki.
1990. december 2. Megtartják az első szabad össznémet parlamenti választást 1932 óta. A nyugati kormányzó pártok nyernek: a CDU 43,8, az FDP 11 százalékot kap. A vesztesek azok a nyugatnémet pártok voltak, amelyek ellenezték a két Németország gyors egyesítését. Az SPD 33 százalékot kapott, a Zöldek pedig csak a keletnémet Bündnis 90 segítségével tudták átlépni a parlamenti küszöböt. A PDS keleten 11,1, nyugaton 0,3 százalékot szerez.


Friss bónuszhír az indexről:

- Merkel: Megbukott a multikulturális modell: "Németország képzett munkaerő hiányával küzd, de a bevándorlóknak be kell illeszkedniük."

Szólj hozzá!

Címkék: történet emlékezet olvasnivalók a berlini fal keletberlin német egység

A bejegyzés trackback címe:

https://berlin2010.blog.hu/api/trackback/id/tr432379982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása