A „Múzeum-szigeten” álló berlini dóm 1894-1905 között épült, Julius Raschdroff tervei alapján. Stílusát tekintve alapvetően barokk-historizmus, de az olasz reneszánsz stílus hatása is érzékelhetően megjelenik. Az első épület 1465-ben épült ezen a helyen, meglehetősen szerényebb megjelenésben a Hohenzollern család templomaként. 1745-ben az épületet lebontották, helyére Johann Boumann tervezésében barokk stílusú székesegyház épült, melyet 1816-22 Karl Friederich Schinkel klasszicista stílusban átépített.
- Ridzi Julcsi összeállítása -
A jelenlegi épület 1894-ben épült fel II. Vilmos császár kérésére. A székesegyház méretei meghaladták az eddigi legnagyobb német templomok nagyságát. A 114 m hosszú és 73 m széles protestáns templom nem titkolta szándékát, miszerint a St. Péter bazilikával kívánta felvenni a versenyt.
A második világháborúban bombatámadás érte, a székesegyház kupolaszerkezete megsérült, ezért ideiglenes tetőszerkezetet helyeztek el. A háború végén a kelet-német kormány az épület elbontását is tervezte. 1975-ben végül rekonstruálták.
Az épület belső tere különlegesen díszített. A bombázás utáni helyreállításban egy jóval egyszerűbb, szerényebb díszítést kapott. A székesegyház egyik híressége az orgona, mely több mint 7000 csöves kialakításával világhírre tett szert.