Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden. Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.
Balázs Attila írásának átvétele - Városépítő blog.
Berlin az 1670-as évekig a kis Brandenburgi választófejedelmség nem túl jelentős központja volt. A falak közé szorított kisváros rohamos fejlődése Frigyes Vilmos választófejedelem alatt kezdődött. A város menedéket nyújtott az elűzött francia hugenották egy jelentős csoportjának, egyéb üldözött protestánsoknak, valamint visszafogadta a korábban elűzött zsidó lakosságát is.
A lakosság jelentős gyarapodása a falak lebontását, és új városrészek alapítását eredményezte. A két legjelentősebb új városrész Dorotheenstadt, és Friedrichstadt a belvárost a Tiergartennel összekötő hársfasor, a későbbi Unter den Linden két oldalára épült. A két új kerület gyors fejlődésével a Linden rövidesen a város fő útvonalává vált. A Linden kitüntetett szerepét erősítette a keleti végen a palota körül kialakuló a reprezentatív főtér a Lust Garten, a nyugati oldalon a Charlottenburgi nyári kastély, és a Tiergarten, ami kezdetben a fejedelmek vadászterülete volt, majd a XIX. század végén a város legnagyobb parkja, kormányzati és kulturális épületekkel. A Hitleri időkben átalakították a Lindent. A fasorokat lecserélték, és a középső gyalogos sétány két oldalán szélesebb útpálya épült a fasorok áthelyezésével. Szélesítették és meghosszabbították a Linden folytatását jelentő Charlottenburgi országutat is, így a Linden egy közel húsz km hosszú kelet-nyugati tengely belvárosi szakasza lett, amely a város újra egyestését követően is Berlin legfontosabb útvonala maradt.
Berlin egykori főtere a Lust Garten, a Linden kezdőpontja. A tér, mint a neve is mutatja, valaha egy kert volt, a királyi palota kertje. A Linden kiépítése után a palotakert körül, a már álló királyi palotával szemben épült fel az Altes Múzeum a berlini múzeumnegyeddel, és a dóm, egy régebbi templom átalakításával. A Lust Garten középületei a politikai, egyházi hatalom, valamint a tudományok és művészetek reprezentálását szolgálták. Ligetes kert jellegét egészen a Hitleri időkig megőrizte, amikor lekövezték és reprezentatív dísztérré alakították. A második világháború után a romos palotát lebontották, helyére felépültek az új hatalom középületei a Lust Garten padig újra parkosították. Ma a királyi palota rekonstrukcióját tervezik a közben elbontott NDK középületeinek helyén.
A Linden második szakasza Brandenburgi kapuig tart. Ez a szakasz az "igazi hársfák alatti" útvonal. A Linden közepén hársfákkal szegélyezett sétány húzódik, amit valaha kizárólag az előlelők használhattak a Charlottenburgi kastély felé, vagy a Tiergarten-beli vadászatok alkalmával. Ma a hársok alatti sétány a város népszerű korzója. A Brandenburgi kapu felé haladva a középületek helyét fokozatosan az elegáns üzletek, és a követségek veszik át.
A Linden végét a Brandenburgi kapu és Pariser platz képezi. Ez a téregyüttes jelentőségében a Hősök terével rokonítható, de a városi közeg és a tér sokkal zártabb. A Brandenburgi kapun túl folytatódik a város kelet-nyugati tengelye a Június 17.-e sugárúttal, és a Tiergarten ligetével. A Tiergarten szervesen kapcsolódik a Lindenhez, északi részén a kormányzati épületekkel, déli részén az új kulturális negyeddel ahol Mies Nemzeti galériája, Scharoun koncertterme, és még jónéhány kortárs kulturális épület kapott helyet a Potzdamer platz pezsgő tere körül.
A Linden teljes szélessége 62 m. Az út gerincét a 16,5 m széles középső gyalogos sétány képezi, ami időnként rendezvényeknek is helyet ad. A sétány mellett 2x4 sávos útpálya húzódik ami 1-1 parkolósávot, 1-1 buszsávot, és 2-2 forgalmi sávot tartalmaz. Az útpályát a sétány felőli oldalon 1-1 kerékpársáv egészíti ki. A Linden homlokzatai előtt 8,5m széles járda húzódik, ami elegendő a vendéglátó teraszok kialakításához is.
Összevetve az Unter den Lindent az Andrássy úttal, a városképben betöltött szerepük hasonló, bár a Linden lényegesen meghatározóbb eleme a Berlini városképnek mint az Andrássy út Pesten. Mindkét út a belvárosból, egy hatalmi-reprezentációs térről indul, a város legfontosabb zöldterületét veszi célba, és egy-egy emlékművel zárul. A Lust Garten parkos kialakítása hasonló a pesti Erzsébet térhez, tartalmában dominánsabbak a középületek, noha az Erzsébet tér mellett is megtalálhatjuk a pesti városházát, és a bazilikát.
A Lindenen meghatározóak a szórakoztató, kulturális létesítmények az elegáns üzletek, és a követségek. Az Andrássy út esetében az Erzsébet tér és Oktogon közti szakasz tartalmazza ugyanezeket funkciókat. A Brandenburgi kapu ugyanolyan jelkép Berlinnek mint a Hősök tere Budapesten. A Tiergarten és a Városliget közt is több párhuzam található, minkét park a város legfontosabb zöldterülete, számos kulturális épülettel. A Linden ugyanakkor rövidebb, szélesebb, sétányszerűbb, végig belvárosi beépítésű. Az Andrássy hosszabb, keskenyebb, kevésbé sétányszerű, külső részeinek szabadonálló villás beépítése átmenetet képez a Városliget felé.
