Az utazásunk kezdő- és végpontja a Ferihegy 1 terminál, amivel közelebbről is megismerkedünk, de előtte egy bekezdés az utazás tudnivalóiról, paramétereiről:
A szükséges információk, amiket az EasyJet adott meg az online check-in megkezdése előtt, a következők:
Ha a poggyászomat felügyelet nélkül hagyom, vagy ha valaki átad nekem valamit, hogy felvigyem a repülőgép fedélzetére, a repülőtérre érkezve jelzem azt az utasfelvételen dolgozóknak. Csak egy olyan kézipoggyászt viszek a fedélzetre, amelynek maximális mérete 56 x 45 x 25 cm. A kézipoggyászomban minden folyadék legfeljebb 100 ml-es palackban vagy tubusban van, ezek pedig átlátszó, visszazárható 1 literes műanyag tasakban.
odaút: július 5., check in: 14:45;
gép ind: 16:45, érkezik: 18:10 Shönefeld;
visszaút: július 14., check in: 12:50;
gép ind: 14:50, érkezik: 16:15, Ferihegy 1.
60 éves Ferihegy 1
1950. május 7-én nyitották meg Budapest vadonatúj repterét, a Ferihegy 1-et. A tíz esztendőn át készülő, a második világháborút is átvészelő épület ma már műemlék, és szerencsére megőrizhette eredeti funkcióját is. Hatvanadik születésnapja alkalmából áttekintjük a ház születésének és újjászületésének történetét.
A szűkössé vált Budaörsöt helyettesítő új reptérre kiírt pályázatot 1939-ben a Dávid Károly vezette építészcsapat nyerte meg. Dávid a magyar modern építészet jelentős alakja: első igazán jelentős műve lett a ferihegyi légikikötő, amelyet aztán például a Népstadion (ma Puskás Ferenc stadion) és a MOM Művelődési Ház követett.
A reptéri épület legfontosabb jellegzetessége a repülőgépet formázó alaprajz, amihez hasonlót nemigen ismerünk. A szárnyak a kiszolgáló épületek (vám-, útlevél-, tranzitépület), törzse a nagy váróterem. Vezérsíkja a bejárat felőli két rövidebb irodai oldalszárny, a légcsavarok pedig a két toronyból jönnek ki. Az egyik torony a forgalomirányításé volt, a másik eredetileg a meteorológusokat szolgálta.
A tervezés 1939 őszén beindult, de a világháború idejére részben elkészült, majd súlyos károkat szenvedett épületegyüttes csak a negyvenes évek végére került használható állapotba. A teljes rekonstrukció pedig még később, csak 1958-59-re készült el. A köztes időszakban pár évre egyeduralkodóvá vált szocialista-realista stílus kényszerét Dávid szerencsésen megúszta: a „szocreál” formavilág csak a nagy csarnok korlátjain érezhető. A belsőépítészeti tervezés vezetője a többek között a farkasréti templomot és a Szervita téri egykori OMFB-székházat is jegyző Szabó István volt.
A repteret két évtized alatt a forgalom is kinőtte. Új reptérre volt szükség. 1985-re megépült Ferihegy 2A, majd 2B terminálja is; az 1-es terminál lepusztult állapotban, szinte üresen maradt. A többek által felvetett bontástól a 2000-ben elnyert műemléki védettség óvta meg az építészetileg értékes házat. Megújulásához azonban a repülés újabb forradalma vezetett: a fapados légitársaságok megjelenése. A magángépek mellé a Ferihegy 1 a fapados gépek első számú budapesti fogadóépületévé vált.
* * *
A szöveg forrása: 60 éves Ferihegy 1 - a hg-hu cikke (a teljes szöveget lásd ott!);