Német építész, festő, formatervező és tipográfus, a modern ipari építészet egyik atyja. A Werkbund egyik alapítója, majd szinte az AEG "házitervezőjévé" válik, a Corporate Design (arculatervezés) alapjai hozzá köthetőek. Dolgozott az irodájában Walter Gropius, Ludwig Mies van der Rohe és Le Corbusier is.

AEG Turbinagyár, 1909

Behrens 1909-ban építette meg az AEG számára a berlini Turbinacsarnokot. A gyártás – dinamógépek előállítása – a természetes megvilágítás maximumát követelte meg. Behrens a csarnokot fő épülettestre és aszimmetrikusan elhelyezett mellékszárnyra osztotta, ami a főépülettől világosan különválik. A csarnok hosszoldalát óriási, acélgerendák közé feszülő üvegfalakkal képezte ki. Az acéltámaszok lefelé vékonyodnak, és csuklóban végződve kapcsolódnak az alaphoz. Az a gondolat, hogy a szerkezeti összefüggések feltárásával alakformáló elemeket nyerjen, arra vezeti Behrenst, hogy a csuklót a homlokzaton láthatóvá tegye. Ezzel a szerkezet illesztési pontja architektonikusan kiemeltté vált.

A szerkezeti formaképzés itt felhasznált elvét azonban mégsem alkalmazta következetesen: az üvegfelület befelé dőlése erősen előreugró párkányt ad, amely az épületet két részre bontja: nehéz tető nyugszik visszaugró épülettesten. Ez a forma tömör szerkezetű épületnél ésszerű, ott a párkány a tetőszerkezetnek és az épülettestnek megfelelő elválasztója. De az itt alkalmazott szerkezet háromcsuklós, amely alapjától a csúcsáig egységesen ível, éppen úgy tűri a tető és az épülettest elválasztását, mint az egységes alkotású belső tér.

A monumentális hatást fokozzák a tömör sarkok, amelyek átmenetet képeznek a hosszoldal és a végfalak között. E formák mögött megfelelő merevítő szerkezeti elemeket sejteténk – a valóságban azonban a sarkoknak nincs semmiféle statikai szerepük, tisztán formaelemekként kerülnek a ténylegesen teherhordó acélszerkezet elé. Behrens az alakítást dramatizálja. Az építmény elveszti célszerűségét, tárgyiasságát és emlékművé válik. 

>>> a térképünkön itt.

AEG magasfeszültségű üzem, kismotorgyár és összeszerelőcsarnok

Peter Behrens, aki 1907-től az AEG háziépítészének számított, az épületegyüttest az 1896-ban épült gyárépületek közé fűzte.

A magasfeszültségű üzem olyan kéthajós csarnok, amelyet két ötemeletes toronyszerűen kiemelt lépcsőház közé épített be. A kissé visszahúzott középső rész két monumentális oromzattal osztva hatalmas oszlopokon nyugszik.

A kismotorgyárnál a klinkerburkolatú osztásrend teljes hét emeleten végigvonul. A hosszú homlokzat ritmizálását az oszlopokkal sikerült oldani, minden szögletes oszlopot hét félkörös követ.

Az 1911-13-ban épített összeszerelőcsarnoknál Behrens lemondott a híres turbinacsarnokot jellemző monumentalitásról. Ennél az acél konstrukciónál az üvegezett csarnoktető számított újdonságnak, ami a világháborúban megsérült és nem is állították helyre.

A gyárépület megformálásában klasszikus építészeti formákhoz nyúlt, melyek a nagyfeszültségű üzemnél egyiptomi, a kismotorgyárnál görög formákat idéznek. Az épületek kapcsolatot mutatnak Karl Friedrich Schinkel klasszicista építészetével is.

>>> a térképünkön itt.

Alexanderhaus és Berolinahaus (Alexanderplatz, 1929)

- lásd az Alexanderplatznál!

Reichstag, felirat/tipográfia:

Behrens 1901-re több betűtípust is kifejlesztett, köztük volt a Behrens-Fraktur, a Behrens-Kursiv és a Behrens-Antiqua. "A Német népnek" - a bronz betűk a Reichstag főhomlokzatán 1908 óta (más források szerint 1916 óta) olvashatók Behrens Anna Simonsszal közösen készített tipográfiájával. A 60 cm magas betűket a Franciaországgal vívott lipcsei csatából (1813-15) zsákmányolt két ágyúból öntötték.

A II. világháborúban a felirat is megsérült, ezt a áború után restaurálták, 1994-99 között pedig felújították. A feliratról - és a csatlakozó vitákról - lásd: "Dem deutschen Volke" (wiki.de).

Tárgytervezés, tipográfia:

* * *

- a szövegek forrása nagyrészt: Architekturführer Berlin, 1991.;
- WasAEG or Behrens in Sweden - egy érdekes párhuzam;