A felújítási munkálatokat Heinz Tesar és Christoph Fischer osztrák építészek vezették. 1998-2005 között zajlott a tervezés és a rekonstrukció. A fő kihívást a védett épület megmaradt értékeinek megőrzése jelentette, mely óvatos, az épület lényegét nem sértő, de a jelenkor elvárásaihoz igazodó betoldásokkal készült.

Varga Piroska írása (részlet) - magyarmúzeumok.hu; (a korábbi ismertetésünk itt)

Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden.  Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.

Balázs Attila írásának átvétele - Városépítő blog.

Bárhová megyek, a mozgásomat felveszem GPS-szel. 2003 áprilisa óta csinálom; érdekel hogy milyen nyomot hagy a fizikai mozgásom a Föld felszínén.
A mozgásom "nyomhagyásának" gondolata akkor fogalmazódott meg, mikor 2001-ben felmerült bennem hogy elhagyom szülővárosomat, Londont, hogy Berlinben töltsem az időm nagy részét.

(Erről részletesen lásd a korábbi cikket: Reichstag Recycle!)

Berlin
(Witzlebenstraße 27-29, Berlin-Charlottenburg)
Építés éve: 2002
Tervező: Büttner, Neumann & Braun
Megbízó: Katholische Kirchengemeinde St. Canisius, Berlin
Források: VPI Építész Kft. - Látszóbeton szimpózium;

Igen alapos cikksorozat a Hamster blogon (Virág küldése):

Berlint a győztes hatalmak - akárcsak magát Németországot - megszállási övezetekre, szektorokra osztották fel maguk közt. Az amerikai, angol, és a később kialakított francia zóna hamarosan szembetalálta magát a Sztálin álmai alapján formálódó, egységes szovjet zóna gondolatával. Ez a kedves, bajszos úr ugyanis úgy gondolta, hogy mivel Berlin teljes területe a szovjet megszállási zónán belülre esik, a másik három hadseregnek haza kellene mennie. Közigazgatásilag 1948-ig még egyetlen városról volt szó, melynek szektorai közösen választották a magisztrátust, ez év novemberében azonban a Német Szocialista Egységpárt (SED) elutasította a korábban (közösen) választott testületet, és saját - "keleti" - magisztrátust és főpolgármestert választott.

"Kreativitástól izzik a levegő" - írta a XXI. századi Berlinről a New York Times egyik szerzője, s ha csak az érdekes helyeket, épületeket, városrészeket nézzük, tény, hogy ezek tömegével találhatók a német fővárosban, ráadásul izgalmas, szerves "összenövésben". Erről a sokféleségről ad képet a Művészeti kalauz című, remek sorozat új kötete, amely nemrég jelent meg magyarul a Vince kiadó gondozásában. - kultúra.hu (Virág közreadása - kösz!)

Danyi Balázs: A berlini Neue Wache belső tere - hvg.hu - danyibalazs.tumblr.com - gratulálunk!

Hosszú és érdekes cikk az építészfórumon:

A város népszerűségének valódi okait mégis Berlin képének jelenkori alakulásában és a város kommunikációjában kell keresnünk. Az identitás, amely oly divatossá teszi ma Berlint, saját történelmének elfogadásával és tudatos értékelésével épült fel. A múlttal való szembenézés előtt évszázadokon át a múlt folytonos átírása alakította a várost, amely csak ma látszik megtalálni mindezek szintetizálásával önmagát.

A szürke Berlin a múlté, Európa "kispolgára" modern, ötletektől színes fővárossá vált. Erre - az útikönyveken kívül - újabb bizonyíték az Ünnepi Könyvhétre időzített kötet, melyben Sausic Attila a német világváros egy sajátos szeletét tárja a hazai olvasóközönség elé. Berlin utcáin sétálva jó újságírói vénával kommentálja a város köztéri szobrait, plasztikáit, objektjeit, olykor épületeit. Kereken ötven alkotást foglalt kötetébe, s természetesen nem megy el szó nélkül az általuk megidézett történelem mellett sem. Az egy-egy teljes oldalt kitöltő színes fotók mellett a rövid - ugyancsak egy oldalas - szövegek igen informatívak, s jócskán tartogatnak meglepetéseket.

A .CHB és az Artprojekt első közös együttműködésének gyümölcse az intézet által kezdeményezett TIMESCAPE – Az építkezés mint a művészet tárgya című, 2010 decemberétől 2011 júniusáig futó multimediális művészeti projekt. Az intézet székházának modern technikai apparátusa és kommunikatív architektúrája kiváló lehetőséget biztosít nagyszabású nyilvános vetítések számára, melynek köszönhetően a .CHB az utóbbi években a berlini kortárs public art egyik fontos helyszínévé vált.

A friss épületet az Oberbaumbrückéről ugyan egy szemvillanásnyira láttuk, de alaposan mégsem néztük meg.

A hotelt most az ArchDaily közli remek fotókkal (pontosabban: csak azokkal), a tervező az NPS Tchoban Voss iroda. 

Néhány további, Berlinhez köthető munka a Sauerbruch Hutton irodától. Ezek egy része megépült ház, másik része meg nem valósult épület, azaz pályázati terv, de szerepel az anyagban két hosszabb írás is.
A forrás a Sauerbruch Hutton Archive című kiadvány.