HTML

Berlin 2013

BerlinBicikli2013-190.jpg

Tanulmányi út - 2013, a BME Középülettervezési Tanszék és a Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány támogatásával.

Google térkép és útifüzet

Friss hozzászólások

Címkék

196x (2) 198x (1) 199x (6) 200x (4) 201x (6) adminisztratív (2) aeg (2) aeon flux (1) alexanderplatz (2) alvaro siza (1) alvar aalto (1) architekturpreis (7) axel schultes (4) a berlini fal (12) baugruppe (3) bauhaus (2) berlini élet (24) Berlin 2013 (3) beton (2) bogota (1) daniel liebeskind (3) david chipperfield (3) dla 2011 (2) egyetem (1) együttműködés (8) élményeink (9) emlékezet (19) étel-ital (1) felújítás (1) film (19) fordítógép (1) fotó (5) georg candilis (1) gerkan marg und partner (6) gnädinger architekten (1) grafika (1) guide (7) hans kollhoff (4) heinz tesar (1) honlaphasználat (2) hsh architects (2) iba (2) ideiglenes (5) infobox (3) interbau (4) interjú (3) ipari (3) iparművészet (1) irodaház (1) iskola (1) i m pei (1) joseph paul kleihues (3) keletberlin (9) képzőművészet (17) kiállítás (7) kimaradt épületek (20) könyv (7) könyvtár (2) kortárs (55) közlekedés (13) közösségi (1) köztér (10) kreuzberg (5) kvíz (1) lakóház (21) leipziger platz (1) le corbusier (2) lola rennt (2) magyarország (5) Max Dudler (1) modernizmus (12) múzeum (15) nácizmus (8) nagykövetség (3) német egység (2) nyugat berlin (4) olvasnivalók (12) panel (1) panoráma (1) pariser platz (1) park (6) peter eisenman (2) peter zumthor (1) pink floyd (1) politika (3) reichstag (7) rem koolhaas (1) renzo piano (1) rosenthaler platz (1) santiago calatrava (1) sauerbruch hutton (4) schloss (1) sir norman foster (3) sport (8) szakrális (5) szavazás (2) térkép (6) terv (1) tom tykwer (4) topographie des terrors (1) történet (22) történeti térkép (2) ursula wilms (1) utazás szállás (5) utca (6) utóélet (11) város (12) vasút (1) víz (3) wiki (1) workshop (1) zene (7) zsidó (7) zsidóság (1) zvi hecker (1) Címkefelhő

Nofertiti portréja - és teste

2010.07.30. 15:49 mB

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/46/Nefertiti_30-01-2006.jpg/150px-Nefertiti_30-01-2006.jpgNofertiti portréja az Amarna-kor fáraója, Ehnaton feleségének festett mészkő büsztje; az ókori Egyiptom egyik leghíresebb művészeti alkotása. Ma Berlinben, a Neues Museumban őrzik.

A büszt egy szobrásztanulmány Thotmesz, az egyik legrégebben élt, név szerint ismert szobrász amarnai műhelyéből. Az élethű szobor feltehetőleg azért készült, hogy Nofertitinek ne kelljen többször is modellt állnia a különböző készülő szobrokhoz, festményekhez – ez megmagyarázhatja azt is, miért hiányzik a szobor egyik szeme, hiszen a festményeken az egyiptomi művészet hagyományai szerint profilból ábrázolták az emberalakok arcát. A portré a fiziognómiai sajátosságokon kívül Nofertiti egyéniségét és lelki sajátosságait is érzékelteti, biztosra vehető, hogy a művész élő modell után dolgozott.

2009 májusában közzétett hírek szerint Henri Stierlin svájci művészettörténész úgy gondolja, a szobor huszadik századi hamisítvány. Feltételezését a szobor vállainak formájára alapozza (szerinte ez a stílus a 19. században alakult ki), valamint a hiányzó szemre és a szecessziót idéző arcvonásokra. Ezenkívül megjegyezte, hogy a korabeli német ásatási naplókban nem szerepel, első említése tizenegy évvel későbbről származik, és Borchart évekig ki sem állította. Dokumentumok alapján azonban Borchardt szerepeltette a szobrot a talált leletek közt, de értéktelen gipszszoborként, hogy könnyebben ki tudja csempészni Egyiptomból.

Komputertomográfiás vizsgálatok bizonyították, hogy a szobor arcát alkotó vakolatréteg alatt pontosan ugyanúgy van kifaragva az arc a mészkőből, mintha az eredetileg kőből készült szobrot később fedték volna le a külső réteggel. Ez az eredetiségét bizonyítja, mert 20. századi művész valószínűleg nem faragta volna ki ilyen pontossággal a követ, ha tudja, hogy úgyis le fogja fedni vakolattal. Ez cáfolja azt a szóbeszédet is, hogy az eredeti Nofertiti-mellszobor elveszett és a jelenleg a múzeumban őrzött példány egy másolat, amelyet Hitler készíttetett, akinek nagyon tetszett a szobor és ragaszkodott hozzá.

(A fenti szöveg a Wikipédiából átemelve.)

* * *

Nofertiti teste
(Kis Varsó művészcsoport, 2003; a Balkon cikkéből átemelve)

 Kep

A Kis Varsó legismertebb projektje a Nefertiti teste (2003), melynek egyik figyelemreméltó aspektusa az volt, hogy a mű maga valójában csak néhány óráig létezett a maréknyi szemtanú elõtt, kik kiválasztottként valóban megtapasztalhatták azt. Ugyanakkor a mű volt a témája a Velencei Biennále magyar pavilonjának is 2003-ban. Ironikusnak is tekinthetõ, hogy a „fő esemény” látogatói Velencében mindössze másodlagos és részleges reprezentációját láthatták a műnek, melyben a híres ókori mellszobor idõszakosan egyesült a művészek által modellezett kortárs testtel.

A Kis Varsó azon mesterkedett, hogy elmozdítsa a Nefertiti büsztöt a nyugati muzeológia piedesztáljáról, ahol az úgy állt, mint valami ereklye, hogy egyesítse a feltételezett testtel; a drámai találkozás a berlini Egyiptomi Múzeum kiállítási vitrinének szakrális terétől egy méterre történt. Az egyesített szobor a két rész számos antagonizmusát kibékítette, a klasszikus és a kortárs, a megfizethetetlen és megfizethetõ, bizonyos és ismeretlen, a fenséges és a hétköznapi hatásosan kombinálódott egymással. A mellszobor faragott márvány, a test pedig bronzöntvény, elkerülvén a stilisztikai egység bármely látszatát, ugyanakkor igényeli a néző reakcióját és aktív közreműködését, tekintettel a Nefertiti testének ötlete által felvetett milliónyi kérdésre. A szituáció Jacques Derrida megjegyzését idézi, mely szerint „mind a néző, mind pedig a műtárgy a lehetőségek tárházát rejti”.

A Nefertiti teste projekt sikere egy lepecsételt műalkotás felnyitásában rejlik. Megzavarta a tárgy szokásos és bevett identitását, felszabadítva a mellszobrot a kortárs újraértelmezés számára. Nefertiti visszanyerte saját személyes történetét, megszabadult szakrális fényétől a létezésében váratlanul bekövetkező új esemény által.

Ugyancsak fontos arra rámutatni, hogy jellemző módon a Kis Varsó-féle akció mindössze időszakos újraértelmezése volt egy műtárgynak, és nem okozott állandó változást a fizikai objektumban, mindössze annak hatásaiban. Hogy ismét utaljunk az elmozdítás fogalmára: a test Budapestről Berlinbe utazott, Nefertiti büsztjét pedig elmozdították a talapzatáról, hogy találkozzon a testtel. A test maga aztán Velencébe került, ahol azt kiállították, de jelentését csak a hiányzó fejjel együtt nyerte el. Ahogy Derrida hangsúlyozza: „Egyetlen elem sem működhet jelként, anélkül, hogy egy másik elemre utalna, mely maga nincs egyszerűen jelen.”  


1 komment

Címkék: kiállítás képzőművészet múzeum

A bejegyzés trackback címe:

https://berlin2010.blog.hu/api/trackback/id/tr832187411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.