HTML

Berlin 2013

BerlinBicikli2013-190.jpg

Tanulmányi út - 2013, a BME Középülettervezési Tanszék és a Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány támogatásával.

Google térkép és útifüzet

Friss hozzászólások

Címkék

196x (2) 198x (1) 199x (6) 200x (4) 201x (6) adminisztratív (2) aeg (2) aeon flux (1) alexanderplatz (2) alvaro siza (1) alvar aalto (1) architekturpreis (7) axel schultes (4) a berlini fal (12) baugruppe (3) bauhaus (2) berlini élet (24) Berlin 2013 (3) beton (2) bogota (1) daniel liebeskind (3) david chipperfield (3) dla 2011 (2) egyetem (1) együttműködés (8) élményeink (9) emlékezet (19) étel-ital (1) felújítás (1) film (19) fordítógép (1) fotó (5) georg candilis (1) gerkan marg und partner (6) gnädinger architekten (1) grafika (1) guide (7) hans kollhoff (4) heinz tesar (1) honlaphasználat (2) hsh architects (2) iba (2) ideiglenes (5) infobox (3) interbau (4) interjú (3) ipari (3) iparművészet (1) irodaház (1) iskola (1) i m pei (1) joseph paul kleihues (3) keletberlin (9) képzőművészet (17) kiállítás (7) kimaradt épületek (20) könyv (7) könyvtár (2) kortárs (55) közlekedés (13) közösségi (1) köztér (10) kreuzberg (5) kvíz (1) lakóház (21) leipziger platz (1) le corbusier (2) lola rennt (2) magyarország (5) Max Dudler (1) modernizmus (12) múzeum (15) nácizmus (8) nagykövetség (3) német egység (2) nyugat berlin (4) olvasnivalók (12) panel (1) panoráma (1) pariser platz (1) park (6) peter eisenman (2) peter zumthor (1) pink floyd (1) politika (3) reichstag (7) rem koolhaas (1) renzo piano (1) rosenthaler platz (1) santiago calatrava (1) sauerbruch hutton (4) schloss (1) sir norman foster (3) sport (8) szakrális (5) szavazás (2) térkép (6) terv (1) tom tykwer (4) topographie des terrors (1) történet (22) történeti térkép (2) ursula wilms (1) utazás szállás (5) utca (6) utóélet (11) város (12) vasút (1) víz (3) wiki (1) workshop (1) zene (7) zsidó (7) zsidóság (1) zvi hecker (1) Címkefelhő

Berlin - birodalmi építészet (RJ)

2010.06.27. 11:00 mB

A 20. század diktatúrái sajátos építészeti irányzatok létrejöttét tették lehetővé. A náci építészet inkább nevezhető stílusnak, mint irányzatnak, egy úgynevezett építészeti zárványként szokták említeni. Ahogy a szovjet és olasz diktatúrák építészete, ez is sajátos nemzeti-kulturális hagyományokon nyugszik, eszköze modern mozgalom elutasítása, ugyanis az absztrakt formálás alkalmatlanná tette az állam hatalmának és ideológiájának egyértelmű megjelenítését.

- Ridzi Julcsi összeállítása -

A nácizmus építésze, Albert Speer

Építész családból származott, apja neoreneszánsz, majd később klasszicista stílusban alkotott. Személyiségét nagyban befolyásolta a tehetségtelenségtől, középszerűségtől való félelem, a későbbiekben pedig a „felettes én”-nek, Hitlernek való megfelelni akarás érzése. Munkáiban kezdetben megfigyelhető a klasszicizmus iránti tisztelet, Schinkel örökségét mindenek felett tisztelte. Majd épületein és tervein, úgy, mint a náci építészeti stílus elemein megfigyelhető a klasszicizmus eszmei tartalmának eltorzulása, a tömeg, a lépték és a részletképzés arányainak átalakulása. A történelmi klasszicizmus nyugalmát felváltja a náci agresszivitás, egy gyökerét vesztett irányzat alakul ki.

A szovjet és olasz diktatúrákhoz hasonló, azokkal összevetve a náci építészet valamivel azonban mégis kitűnik. Hitler vonzódott az építészethez, tollrajzai elevenen ábrázolták vízióit, Speer pedig aztán egy az egyben megtervezi Hitler vázlataiban látottakat, a lelkét is eladta volna, hogy megbízást kapjon a Harmadik Birodalom Führerétől. 1937-ben Hitler ki is nevezte Berlin építészeti főfelügyelőjének. Ezzel elérte egyik célját, hasonló rendű megbízást kaphatott, mint Schinkel az akkori Poroszországban. Hitler és Speer együtt tervezgették Berlin megvalósult és csak tervként létező épületeit, városszerkezetét.

Albert Speert 1945-ben a Nürnbergi perben elítélik és 20 év börtönbüntetést kap. A szabadulása után adja ki két könyvét melyet a börtönévek alatt írt. (Hitler bizalmasa voltam, 1970 és Spandani börtönnapló 1976.)

Germánia

Hitler víziója, egy hatalmas birodalom létrehozása, mely É-D, és K-Ny irányban több országot magába foglalva egy világhatalom létrejöttét teszi lehetővé. Berlin pedig a világbirodalom központjává kívánt válni, az új neve: Germánia.

A terv olyan előképekből építkezik mint a Champs Elysées vagy a Ring, csak épp nem 100, hanem 120 m széles É-D irányú sugárúttal. Célja a felvonulás és a reprezentáció. A tengely végpontjának, a Nagy Csarnoknak, vagy más néven a Dicsőség Csarnokának előképe lehet Bullée Newton-emlékmű terve, a római Pantheon, vagy akár a Szent Péter bazilika is, csak épp hétszer nagyobb kupolával. A terv elemei nem nagyságukkal, hanem a hatalmas együttesükkel, és még soha nem látott méretű városszerkezeti beavatkozásukkal válnak különlegessé az építészetben. A rombolás és újraépítés nem csupán önkényesen elrendelt, a diktatúrának alárendelt beavatkozás lett volna: a 4 milliós várost 8 millióssá akarták duzzasztani, a közlekedési rendszert, a vasutat helyrehozni. A tengely mentén középületek sorakoztak volna, beljebb haladva kisebb épületek, lakótömbök, hatalmas közparkok és összefüggő zöld felületek kialakítása volt a cél.

A tervből csupán a K-Ny melléktengely Ny-Berlinhez tartozó szakasza épült meg, illetve fásítások, ligetek maradvány nyomait lehet felismerni a belső területeken. Germánia tervéről 1:50 léptékű pontos makett készült, ahol a Führer szinte belebújva a makettbe követhette nyomon vízióinak megvalósulását.

A tervből egészen világosan kiderülnek Hitler nézetei a népről, az egyénről, annak a társadalomban elfoglalt helyéről. A tengely nem a mindennapi élet színhelye lett volna, hanem a hömpölygő, győzelmes és ünneplő tömeg tere. Egyénként az épületek és a terek félelmes megjelenése, hatalmassága elrettentheti a benne élőt, azonban nem is ezt a célt hivatott szolgálni. Felfokozott lelkiállapot nélkül az egész mit sem ér. A gigantikus méretek, befogadóképesség, statikus tömegű kupola és a jelszerű hatalmas épületszobor, a világbirodalomnak, germániának reprezentációs és térbeli szimbólumteremtés céllal születtek.

Kancellária

A náci építészet egyetlen nagyméretű középülete, mely túllépett a terv szintjén. A wilhelmplatz és Voßstrasse sarkán álló politikai épület, É-D tengelyre merőleges K-Ny hossztengelyre enfilade módon fűzött termek sorából épül fel. A tengely mentén sorakozó termek 220 m hosszú úton keresztül vezetnek el a Führer szobájáig. Az épület lényege tehát a menetelés, az üzenet most nem a tömegnek, hanem az egyénnek szól.

A bejárat a hossztengely elején található udvar felől van, melyből a mozaik terembe érkezik be a látogató. Ezt követi egy szűk átjáró az épület csuklópontjának is tekinthető kis kör alaprajzú terem, majd ebből léphetünk be a hosszú folyosóra, melyről merőleges irányba nyílik a Führer szobája. Az úton fizikailag, a monumentális látványban pedig szellemileg elfáradt egyén felkészül a Harmadik Birodalom vezetőjével való találkozásra. Speer tervei alapján az utca felé néző hosszú homlokzata kulisszaszerű tagolással válik városi léptékűvé.

A náci építészet tehát ürességével, díszletszerűségével, szakralitásával, monumentalitásával és az építészet, mint fegyver felismerésével és használatával hozza létre sajátos groteszk és torz világát.

Egy nagyon jólhasználható, rekonstrukciókat bemutató oldal:

albert-speers-berlin.de

Az összeállítás (nagyrészt) a Berlin átváltozásai kötet alapján készült - köszönjük!

Szólj hozzá!

Címkék: történet nácizmus olvasnivalók

A bejegyzés trackback címe:

https://berlin2010.blog.hu/api/trackback/id/tr502113100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.