Kancellária
- Peter Davey, Architectural Review, 1999. január - ford,: Marosi Bálint
Nem volt könnyű feladat az új berlini Német Kancellária karakterét megragadni. Az épületnek demonstrálnia kell Európa jelenleg legerősebb nemzetének nagyságát, nem feledve a speer-féle ideák tanulságait; cél volt a tisztes szerénység, de a a bonn-i túlzott visszafogottság mellőzésével.
A Spree folyó partján elterülő tervezési területre 1993-ban kiírt területrendezési pályázatot Axel Schultes és Charlotte Frank nyerte (ld.: Band des Bundes). A tervük a folyó két partját egy merész mozdulattal összekötő lineáris kompozíció, ami összeköti a Kancellária reprezentatív és irodai részeit a kancellár tiergarten-i oldalon levő kertjével (talán majdani rezidenciájával), kapcsolatot teremt kelet felé további irodákkal, délen a Foster-felújította Reichstag épülettel. A kompozíció a Kancelláriával és a kerttel szimbolikusan összeköti a két korábban szétválasztott városrészt – a folyó fölött gyalogos híd vezet át. A német kormány feje az államfő szomszédja lesz, akinek rezidenciája, a Sloss Bellevue a közeli parkban van.
Schultes és Frank nagyon meglepődött – és persze nagyon örült, mikor 1995-ben, hosszas viták után végül magára a Kancellária épületére kiírt pályázatot is megnyerte. Két, egymással párhuzamos, irodákat és az adminisztrációt tartalmazó ötszintes épületszárnyat terveztek. A 18 méteres homlokzatot 13 télikert osztja, innen kapja a friss, oxigéndús levegőt az ezekre nyíló 310 iroda. Mint mostanában Németországban mindenhol, az irodáknak itt is nyitható ablakaik vannak, úgy kifelé, mint a télikertek felé. A belső klíma szabályozásáért bonyolult zsalurendszer felel.
A két szárny között helyezkednek el az épület reprezentatív részei: a konferenciaterem és a központi előtér a hozzá tartozó járulékos helyiségekkel. Ez bizonyult az épület legnehezebben megoldható részének. Schultes és Frank egy viszonylag visszafogott központi blokkot javasolt, a kormány toronyszárnyai finoman emelkedtek az adminisztratív szárnyak fölé. Kohl kancellár az épületrészben több lehetőséget látott, a központi blokkot ezért megemelték, az alaprajza négyzetes lett, így alakult ki a "legmagasabb rendű városi jel". Óriás ívek metszik át a doboz északi és déli oldalát, ezzel egész más dimenziót adva az egész együttesnek. Az északi nyílás tátott szájjal bámulja a folyó túlpartján levő Lehrter Bahnhof-ot.
A látogatók keletről, a két épületszárny közti cour d'honneur felől érkeznek meg a hatalmas, a központi szárny egész földszintjét meghatározó előcsarnokba. Innen jutunk föl az első emeleti nemzetközi konferencia-teremhez és a hivatali helyiségekhez. A nyugati (egyben fő-) homlokzat a folyóra és a kertre néz, ami már tulajdonképpen privát terület, de a két épületsáv oldalain levő sétányokat a látogatók is használhatják. Volt olyan ötlet, amely szerint a Kancellár lakhelyét a kertben kellene kialakítani, de mostanra inkább egy kevésbé hivalkodó megoldást részesítenek előnyben, amely szerint a kancellár a központi blokk egy viszonylag szerény lakását kapja meg, jellemzően egy-egy éjszakás tartózkodásra.
A hirtelen támadt szerénység a program többi részét is befolyásolta, így az építészeknek nehéz dolguk lesz, ha az épületet az eredetileg remélt igényszint szerint szeretnék befejezni. A jövőre tervezett megnyitásakor a Kancellária még így is arról a megerőltetés nélküli, magabiztos anyag és fénykezelésről, nemességről árulkodik, amit a tervezők Treptowban már olyan elegánsan bemutattak.
A Wikipédia szerint csak egy évben néhányszor tartanak nyílt napot, máskülönben nem látogatható. Alatta gyönyörű metrómegálló.
