HTML

Berlin 2013

BerlinBicikli2013-190.jpg

Tanulmányi út - 2013, a BME Középülettervezési Tanszék és a Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány támogatásával.

Google térkép és útifüzet

Friss hozzászólások

Címkék

196x (2) 198x (1) 199x (6) 200x (4) 201x (6) adminisztratív (2) aeg (2) aeon flux (1) alexanderplatz (2) alvaro siza (1) alvar aalto (1) architekturpreis (7) axel schultes (4) a berlini fal (12) baugruppe (3) bauhaus (2) berlini élet (24) Berlin 2013 (3) beton (2) bogota (1) daniel liebeskind (3) david chipperfield (3) dla 2011 (2) egyetem (1) együttműködés (8) élményeink (9) emlékezet (19) étel-ital (1) felújítás (1) film (19) fordítógép (1) fotó (5) georg candilis (1) gerkan marg und partner (6) gnädinger architekten (1) grafika (1) guide (7) hans kollhoff (4) heinz tesar (1) honlaphasználat (2) hsh architects (2) iba (2) ideiglenes (5) infobox (3) interbau (4) interjú (3) ipari (3) iparművészet (1) irodaház (1) iskola (1) i m pei (1) joseph paul kleihues (3) keletberlin (9) képzőművészet (17) kiállítás (7) kimaradt épületek (20) könyv (7) könyvtár (2) kortárs (55) közlekedés (13) közösségi (1) köztér (10) kreuzberg (5) kvíz (1) lakóház (21) leipziger platz (1) le corbusier (2) lola rennt (2) magyarország (5) Max Dudler (1) modernizmus (12) múzeum (15) nácizmus (8) nagykövetség (3) német egység (2) nyugat berlin (4) olvasnivalók (12) panel (1) panoráma (1) pariser platz (1) park (6) peter eisenman (2) peter zumthor (1) pink floyd (1) politika (3) reichstag (7) rem koolhaas (1) renzo piano (1) rosenthaler platz (1) santiago calatrava (1) sauerbruch hutton (4) schloss (1) sir norman foster (3) sport (8) szakrális (5) szavazás (2) térkép (6) terv (1) tom tykwer (4) topographie des terrors (1) történet (22) történeti térkép (2) ursula wilms (1) utazás szállás (5) utca (6) utóélet (11) város (12) vasút (1) víz (3) wiki (1) workshop (1) zene (7) zsidó (7) zsidóság (1) zvi hecker (1) Címkefelhő

Séta a hársfák alatt (Városépítő blog)

2011.06.14. 22:08 mB

Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden.  Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.

Balázs Attila írásának átvétele - Városépítő blog.

Berlin az 1670-as évekig a kis Brandenburgi választófejedelmség nem túl jelentős központja volt. A falak közé szorított kisváros rohamos fejlődése Frigyes Vilmos választófejedelem alatt kezdődött. A város menedéket nyújtott az elűzött francia hugenották egy jelentős csoportjának, egyéb üldözött protestánsoknak, valamint visszafogadta a korábban elűzött zsidó lakosságát is.

A lakosság jelentős gyarapodása a falak lebontását, és új városrészek alapítását eredményezte. A két legjelentősebb új városrész Dorotheenstadt, és Friedrichstadt a belvárost a Tiergartennel összekötő hársfasor, a későbbi Unter den Linden két oldalára épült. A két új kerület gyors fejlődésével a Linden rövidesen a város fő útvonalává vált. A Linden kitüntetett szerepét erősítette a keleti végen a palota körül kialakuló a reprezentatív főtér a Lust Garten, a nyugati oldalon a Charlottenburgi nyári kastély, és a Tiergarten, ami kezdetben a fejedelmek vadászterülete volt, majd a XIX. század végén a város legnagyobb parkja, kormányzati és kulturális épületekkel. A Hitleri időkben átalakították a Lindent. A fasorokat lecserélték, és a középső gyalogos sétány két oldalán szélesebb útpálya épült a fasorok áthelyezésével. Szélesítették és meghosszabbították a Linden  folytatását jelentő Charlottenburgi országutat is,  így a Linden egy közel húsz km hosszú kelet-nyugati tengely belvárosi szakasza lett, amely a város újra egyestését követően is Berlin legfontosabb útvonala maradt.

Berlin egykori főtere a Lust Garten, a Linden kezdőpontja. A tér, mint a neve is mutatja, valaha egy kert volt, a királyi palota kertje. A Linden kiépítése után a palotakert körül, a már álló királyi palotával szemben épült fel az Altes Múzeum a berlini múzeumnegyeddel, és a dóm, egy régebbi templom átalakításával. A Lust Garten középületei a politikai, egyházi hatalom, valamint a tudományok és művészetek reprezentálását szolgálták. Ligetes kert jellegét egészen a Hitleri időkig megőrizte, amikor lekövezték és reprezentatív dísztérré alakították. A második világháború után a romos palotát lebontották, helyére felépültek az új hatalom középületei a Lust Garten padig újra parkosították. Ma a királyi palota rekonstrukcióját tervezik a közben elbontott NDK középületeinek helyén.

A Linden első szakasza a Spree folyó és a  Nagy Frigyes szobor közt elnyújtott tér-szerű. Mivel ez a terület a régi városfalak közvetlen védelmi övezetéhez tartozott, ide fasorokat sem telepítettek. Nagy Frigyes itt kívánta felépíteni a város fórumát, de végül csak az operaház készült el. A későbbiekben az operaház környékére előkelő paloták és középületek épültek, így környéken a múzeumi, egyetemi és színházi élet dominál.
 
 

A Linden második szakasza Brandenburgi kapuig tart. Ez a szakasz az "igazi hársfák alatti" útvonal. A Linden közepén hársfákkal szegélyezett sétány húzódik, amit valaha kizárólag az előlelők használhattak a Charlottenburgi kastély felé, vagy a Tiergarten-beli vadászatok alkalmával. Ma a hársok alatti sétány a város népszerű korzója. A Brandenburgi kapu felé haladva a középületek helyét fokozatosan az elegáns üzletek, és a követségek veszik át.

A Linden végét a Brandenburgi kapu és Pariser platz képezi. Ez a téregyüttes jelentőségében a Hősök terével rokonítható, de a városi közeg és a tér sokkal zártabb.  A Brandenburgi kapun túl folytatódik a város kelet-nyugati tengelye  a Június 17.-e sugárúttal, és a Tiergarten ligetével.   A Tiergarten szervesen kapcsolódik a Lindenhez, északi részén a kormányzati épületekkel, déli részén az új kulturális negyeddel ahol Mies Nemzeti galériája, Scharoun koncertterme, és még jónéhány kortárs kulturális épület kapott helyet a Potzdamer platz pezsgő tere körül.

A Linden teljes szélessége 62 m. Az út gerincét a 16,5 m széles középső gyalogos sétány képezi, ami időnként rendezvényeknek is helyet ad. A sétány mellett 2x4 sávos útpálya húzódik ami 1-1 parkolósávot, 1-1 buszsávot, és 2-2 forgalmi sávot tartalmaz. Az útpályát a sétány felőli oldalon 1-1 kerékpársáv egészíti ki. A Linden homlokzatai előtt 8,5m széles járda húzódik, ami elegendő a vendéglátó teraszok kialakításához is.

Összevetve az Unter den Lindent az Andrássy úttal, a városképben betöltött szerepük hasonló, bár a Linden lényegesen meghatározóbb eleme a Berlini városképnek mint az Andrássy út Pesten. Mindkét út a belvárosból, egy hatalmi-reprezentációs térről indul, a város legfontosabb zöldterületét veszi célba, és egy-egy emlékművel zárul. A Lust Garten parkos kialakítása hasonló a pesti Erzsébet térhez, tartalmában dominánsabbak a középületek, noha az Erzsébet tér mellett is megtalálhatjuk a pesti városházát, és a bazilikát.

A Lindenen meghatározóak a szórakoztató, kulturális létesítmények az elegáns üzletek, és a követségek. Az Andrássy út esetében az Erzsébet tér és Oktogon közti szakasz tartalmazza ugyanezeket funkciókat. A Brandenburgi kapu ugyanolyan jelkép Berlinnek mint a Hősök tere Budapesten. A Tiergarten és a Városliget közt is több párhuzam található, minkét park a város legfontosabb zöldterülete, számos kulturális épülettel.  A Linden ugyanakkor rövidebb, szélesebb, sétányszerűbb, végig belvárosi beépítésű. Az Andrássy hosszabb, keskenyebb, kevésbé sétányszerű, külső részeinek szabadonálló villás beépítése átmenetet képez a Városliget felé.

Szólj hozzá!

Címkék: történet város berlini élet

A bejegyzés trackback címe:

http://berlin2010.blog.hu/api/trackback/id/tr82984604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu