Hosszú és érdekes cikk az építészfórumon:

A város népszerűségének valódi okait mégis Berlin képének jelenkori alakulásában és a város kommunikációjában kell keresnünk. Az identitás, amely oly divatossá teszi ma Berlint, saját történelmének elfogadásával és tudatos értékelésével épült fel. A múlttal való szembenézés előtt évszázadokon át a múlt folytonos átírása alakította a várost, amely csak ma látszik megtalálni mindezek szintetizálásával önmagát.

Berlin mindig is az átírt identitások városa volt. Fejlődésének legmeghatározóbb állomásai azokhoz a momentumokhoz köthetőek, amelyekben egy új államforma fővárosává tették. Ezeket a korokat lázas építés kísérte, amelynek során a város erején felül is meg akarta mutatni, hogy méltó a fővárosi rangra. A kitüntetett címet sosem természetes növekedése folyamán elért szerepe miatt kapta, hanem különböző politikai okokból, kívülről.

Berlin az egyetlen olyan európai főváros, ahol olyan mértékű az elmúlt évtizedek építészetének városi identitásba történő beépülése, hogy a turisták felé közvetített városképben fő helyen szerepelnek kortárs építészeti alkotások. Vannak fővárosok, amelyek büszkék jelenkori építéseikre, és külön weboldalakat szentelnek kortárs műveknek, hangsúlyosan említik a látnivalók között, de mind Bécsnél, mind Párizsnál vagy Londonnál csakis a fő történeti látványosságok és kulturális lehetőségek mögött. Ezzel szemben Berlin büszkén, építészeinek méltatásával vállalja a város mai képét és ikonjait, elfogadva véglegesnek és értéknek azt, amit az egyesülés után épített a szétszakadt és meggyötört városból.

Berlin a múlt megosztottságát, rasszizmusát kitörölni nem tudja emlékezetéből, ezért kommunikációjában az elfogadásra, befogadásra, sokszínűségre és egyenlőségre teszi a hangsúlyt, amely értékek az egész város identitás-keresésében iránymutatóak.

A barátságos, befogadó város üzenete továbbra is a sötét múltból való kilépés célját szolgálja, ám már nem a teljes újraépítés, hanem az hibákból való tanulás és egy jobb út választása az eszköz. Azzal, hogy a város mind belső, mind külső kommunikációjában kirívóan nagy hangsúlyt fektet a különbözőségek befogadására, a diverzitásra, nagy történelmi terhekkel birkózik meg. Berlin volt a fővárosa egykor az árja nép világuralmát más népek kiirtásával is megvalósítani akaró hatalomnak, majd a totális kommunista ideológiát nem elfogadókat meghurcoló hatalomnak is, ám mára a világ minden nemzetiségének és társadalmi rétegének barátságos otthont adó, befogadó, sokszínű város épül itt. Az üzenet egyszerű: a bezártság, a megosztás és a rasszizmus helyett a nyitottság és az elfogadás fővárosa lett Berlin. A hatalom fitogtatása helyett az emberközpontúság lett eszköze.